Napi talpalávaló

 Tisztelt Hölgyek, Urak!

Elindítom ezt a dolgot, meglátjuk mi sül ki belőle. 

Nem is kertelek sokat .. lássuk, aztán hallgassuk is meg, nem fog csalódást okozni. A zenék java része az nagy valószínűséggel éppen az aktuális kedvencek közül kerül majd ki.

Hát akkor lássuk is ..

1. egy reggae muzsika, ami nálam naponta leúszott min. 10 alkalommal, mert annyira tetszett. A srác Fantan Mojah, jó hangú jamaikai énekes, a szám címe pedig Murderer, a Hail the King albumról. Elég sok olyan dolgot találtam a reggae mondanivalójában, ami kissé (?) klisészerűnek mondható (ettől függetlenül értékéből nem veszít egy pillanatra sem), ez a muzsika is egy ilyesmi .. fuck Babylon.

Talán nem is olyan meglepő, hogy a Rockers egy jelenetében, mikor jönnek a rendőrök, mindenki azt kiabálja, hogy Babylon, Babylon. Hihetetlen (számomra legalábbis), hogy ezek a - általam lehet rosszul mondott - klisék mennyire benne vannak az ottani köztudatban. Így aztán mégis kicsit meglepő talán ..

2. legyen egy kis stílusváltás. Télépopmusik .. hát na .. Hatalmas zene. Francia elektronikus trió, a Last.fm a chill out, electronic, trip-hop, downtempo címkékkel illette. A szám címe Smile, a Genetic World-ről.  Így jellemezném: nyugalom. Semmi bántó hang, csillingel a háttér, körbe simul a zene, egy nagyon csudajó chill.

3. jelen esetben az utolsó ajánlatom egy számomra klasszikus, nagyon kedves, régi zene, még a "hőskorból": Luniz. Az első albumuk volt az első olyan rap muzsika, amit meghallgattam, és az intro-tól az outro-ig minden klappolt a fülemnek. Ez '96 környéke. Talán nem velük kellett volna kezdeni a pályafutást, de előtte irányomban elég gyér csatornákon csordogált a zene, az is jobbára gyenge volt, ez volt az első igazi olyan, amit a magaménak éreztem. Meg anno az East 17-t, de tudjuk be annak, hogy akkor még kicsi voltam :) ..

Szóval ekkor indult el az az útkeresés, ami a mai napig jellemzi a zenehallgatásomat, és amibe nagyon sok stílus, forma, játék, csend, zaj, és még minden egyéb szar is belefér, és amibe Ti is belelátást nyerhettek.

Visszatérve Luniz Úrékra, az albumuk címe Operation Stackola és forogjon tőlük a Pimps, Playas & Hustlas, Dru Down és Richie Rich közreműködésével. 

Annyit még fűznék az egészhez, hogy a sok éves zenehallgatás alatt rájöttem, hogy az idegen nyelvű zenéknél elsősorban maga a zene, ami megfog, a szöveg (ha van) bőven másodrendű (lásd a Luniz zenét, a mondanivalója .. hát na .. értitek).

Ennyi volt a mai adag, remélem mindenki megtalálja a neki megfelelő talpalávalót. Holnap ismét jelentkezem a következő pakkal. Addig is, és a továbbiakban is várom a hozzászólásokat, kritikákat, véleményeket, vagy bármiféle észrevételt.

Jók legyetek, pusszantás a lányoknak, pacsi a srácoknak!